{"id":1181,"date":"2016-08-22T13:15:08","date_gmt":"2016-08-22T12:15:08","guid":{"rendered":"\/glossary\/"},"modified":"2021-07-20T16:50:47","modified_gmt":"2021-07-20T15:50:47","slug":"szojegyzek","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/www.livingwithnets.com\/hu\/szojegyzek\/","title":{"rendered":"Glossary"},"content":{"rendered":"
\r\n \"AJAX\r\n <\/div>\r\n\t\t
\r\n\t\t\t
\r\n\t\t\t\t\t\t\t<\/div>\r\n\t\t\t\t\t<\/div>\r\n\r\n\t\t\r\n\t\t\r\n\t\t\r\n\t\t\r\n\t\t\r\n\t\t\r\n\t\t\r\n\t\t\r\n\t\t\r\n\t\t\r\n\t\t\r\n\t\t
<\/div>

  • 5<\/h3><\/li>
  • 5-hidroxi-indol-ecetsav (5-HIAA) vizsg\u00e1lat<\/span><\/span>Az 5-HIAA olyan anyag, amely a szerotonin leboml\u00e1sakor keletkezik (metaboliz\u00e1l\u00f3dik). A 24 \u00f3r\u00e1s vizeletvizsg\u00e1lat sor\u00e1n a magas 5-HIAA-szint igazolja, hogy egy szem\u00e9ly t\u00fcnetei, p\u00e9ld\u00e1ul a b\u0151r (k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az arc) kipirul\u00e1sa \u00e9s hasmen\u00e9s, karcinoid szindr\u00f3m\u00e1b\u00f3l erednek.<\/dfn><\/li>
  • <\/li>

  • 1<\/h3><\/li>
  • 18F-dihidroxi-fenil-alanin<\/span><\/span>Olyan radioakt\u00edv anyag vagy nyomjelz\u0151, amelyet PET-vizsg\u00e1lat sor\u00e1n haszn\u00e1lnak a NET-ek hely\u00e9nek kider\u00edt\u00e9s\u00e9re. Fluro-dopa vagy 18F-DOPA n\u00e9ven is ismert.<\/dfn><\/li>
  • <\/li>

  • a<\/h3><\/li>
  • Adrenalin<\/span><\/span>Egy hormon \u00e9s neurotranszmitter. M\u00e1s n\u00e9ven epinefrin (USA).<\/dfn><\/li>
  • Adverz esem\u00e9nyek<\/span><\/span>A mell\u00e9khat\u00e1sok m\u00e1sik neve.<\/dfn><\/li>
  • Az endokrinol\u00f3gus<\/span><\/span>A hormon\u00e1lis vagy endokrin elt\u00e9r\u00e9sek okozta \u00e1llapotok, betegs\u00e9gek diagnosztiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u00e9s kezel\u00e9s\u00e9re szakosodott orvos.<\/dfn><\/li>
  • <\/li>

  • b<\/h3><\/li>
  • Besug\u00e1rz\u00e1s<\/span><\/span>Teljes test besug\u00e1rz\u00e1snak (TBI) is nevezik. A kezel\u00e9si m\u00f3dszer a teljes testen alkalmazza a besug\u00e1rz\u00e1st, magas energi\u00e1j\u00fa sug\u00e1rz\u00e1ssal a r\u00e1kos sejtek elpuszt\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s a tumorok zsugor\u00edt\u00e1s\u00e1t c\u00e9lozza meg.<\/dfn><\/li>
  • Bronchoszk\u00f3p<\/span><\/span>Egy v\u00e9kony, rugalmas sz\u00e1loptikai eszk\u00f6z, melynek v\u00e9g\u00e9n f\u00e9nyforr\u00e1s \u00e9s n\u00e9z\u0151eszk\u00f6z van, \u00e9s\u00a0 a l\u00e9gutak belsej\u00e9be t\u00f6rt\u00e9n\u0151 betekint\u00e9sre haszn\u00e1lj\u00e1k.<\/dfn><\/li>
  • Bronchoszk\u00f3pia<\/span><\/span>Nem-seb\u00e9szeti elj\u00e1r\u00e1s, amelyet arra haszn\u00e1lnak, hogy a t\u00fcd\u0151ben lev\u0151 l\u00e9gutak belsej\u00e9be tekintsenek a bronchoszk\u00f3p seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel.<\/dfn><\/li>
  • <\/li>

  • c<\/h3><\/li>
  • C\u00e9lzott r\u00e1kter\u00e1pi\u00e1k<\/span><\/span>Olyan gy\u00f3gyszerek, amelyek g\u00e1tolj\u00e1k a r\u00e1kos sejtek n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t, fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t \u00e9s terjed\u00e9s\u00e9t. Ezek a kezel\u00e9sek molekul\u00e1risan c\u00e9lzott ter\u00e1pi\u00e1kk\u00e9nt is ismertek.<\/dfn><\/li>
  • Citotoxikus ter\u00e1pia<\/span><\/span>B\u00e1rmilyen kezel\u00e9s vagy folyamat, amely elpuszt\u00edtja a sejteket. A kemoter\u00e1pia \u00e9s a sug\u00e1rkezel\u00e9s a citotoxikus ter\u00e1pia k\u00e9t form\u00e1ja, amelyet r\u00e1kos sejtek elpuszt\u00edt\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lnak.<\/dfn><\/li>
  • Crohn-betegs\u00e9g<\/span><\/span>A gyomor-b\u00e9lrendszer gyullad\u00e1s\u00e1val j\u00e1r\u00f3 betegs\u00e9g. A gyullad\u00e1sos b\u00e9lbetegs\u00e9gnek nevezett betegs\u00e9gek egyike. A betegs\u00e9g az em\u00e9szt\u0151csatorna b\u00e1rmely ter\u00fclet\u00e9t \u00e9rintheti a sz\u00e1jt\u00f3l a v\u00e9gb\u00e9lig.<\/dfn><\/li>
  • Csontszcintigr\u00e1fia:<\/span><\/span>Olyan k\u00e9palkot\u00f3 vizsg\u00e1lat, amely nagyon kis mennyis\u00e9g\u0171 radioakt\u00edv anyagot haszn\u00e1l a csontok elv\u00e1ltoz\u00e1sainak diagnosztiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. Ezt a radioakt\u00edv anyagot radionuklidnak nevezik. A csontszkennel\u00e9st nevezhetj\u00fck csontszcintigr\u00e1fi\u00e1nak, radionuklid vizsg\u00e1latnak vagy nukle\u00e1ris orvosi vizsg\u00e1latnak is.<\/dfn><\/li>
  • <\/li>

  • d<\/h3><\/li>
  • Depresszi\u00f3<\/span><\/span>Folyamatos szomor\u00fas\u00e1g\u00e9rzet, az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s vagy \u00f6r\u00f6m elveszt\u00e9se, b\u0171ntudat vagy alacsony \u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s, zavart alv\u00e1s vagy \u00e9tv\u00e1gy, f\u00e1radts\u00e1g \u00e9s a koncentr\u00e1ci\u00f3 cs\u00f6kken\u00e9se. Az enyhe depresszi\u00f3t gyakran gy\u00f3gyszerek n\u00e9lk\u00fcl lehet kezelni, de a m\u00e9rs\u00e9kelt vagy s\u00falyos depresszi\u00f3ban szenved\u0151 betegeknek hossz\u00fa t\u00e1von gy\u00f3gyszerekre, szakmai pszichol\u00f3giai tan\u00e1csad\u00e1sra vagy mindkett\u0151re sz\u00fcks\u00e9g\u00fck van.<\/dfn><\/li>
  • Dietetikus<\/span><\/span>Az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi szakember, aki az \u00e9trend \u00e9s a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s szak\u00e9rt\u0151je, \u00e9s tan\u00e1csot adhat a betegeknek az eg\u00e9szs\u00e9ges t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1sr\u00f3l.<\/dfn><\/li>
  • DNS<\/span><\/span>A sejtekben l\u00e9v\u0151 molekul\u00e1k, melyek genetikai inform\u00e1ci\u00f3t hordoznak \u00e9s \u00e1tadj\u00e1k egyik gener\u00e1ci\u00f3r\u00f3l a m\u00e1sikra. A dezoxiribonukleinsav r\u00f6vid\u00edt\u00e9se.<\/dfn><\/li>
  • Dopamin<\/span><\/span>Az agy \u00e1ltal kibocs\u00e1tott hormon \u00e9s neurotranszmitter. A vizeletben vagy a v\u00e9rben tal\u00e1lhat\u00f3 magas dopaminszint egyes NET-ek jelenl\u00e9t\u00e9t jelezheti.<\/dfn><\/li>
  • <\/li>

  • e<\/h3><\/li>
  • Echokardiogr\u00e1fia- Sz\u00edvultrahang<\/span><\/span>Olyan k\u00e9palkot\u00f3 vizsg\u00e1lat, amely ultrahang seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel mozg\u00f3 k\u00e9peket k\u00e9sz\u00edt a sz\u00edvizomr\u00f3l \u00e9s a v\u00e9r \u00e1raml\u00e1s\u00e1r\u00f3l a sz\u00edv billenty\u0171in \u00e9s \u00fcregein kereszt\u00fcl. Sz\u00edvultrahangnak vagy egyszer\u0171en ultrahangnak is nevezik.<\/dfn><\/li>
  • Els\u0151dleges hely<\/span><\/span>Az hely a testben, ahol a tumor kezd\u0151dik.<\/dfn><\/li>
  • Els\u0151dleges tumor<\/span><\/span>Az eredeti vagy els\u0151 daganat a szervezetben. A r\u00e1ksejtek elterjedhetnek egy primer tumorb\u00f3l a test t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9be \u00e9s m\u00e1sodlagos tumorokat k\u00e9pezhetnek. Els\u0151dleges helynek nevezz\u00fck azt a helyet, ahol az els\u0151dleges tumor a testben kialakult.<\/dfn><\/li>
  • Em\u00e9szt\u0151rendszer- gasztrointesztin\u00e1lis rendszer<\/span><\/span>GI traktusnak vagy em\u00e9szt\u0151rendszernek is nevezik, ez a szervrendszer felel\u0151s az \u00e9lelmiszerek fogyaszt\u00e1s\u00e1\u00e9rt \u00e9s em\u00e9szt\u00e9s\u00e9\u00e9rt, az \u00e9lelmiszerek t\u00e1panyagainak megk\u00f6t\u00e9s\u00e9\u00e9rt \u00e9s a salakanyag elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt. R\u00e9szei a sz\u00e1j, a torok, a nyel\u0151cs\u0151, a gyomor, a v\u00e9kony- \u00e9s a vastagb\u00e9l, a v\u00e9gb\u00e9l \u00e9s a v\u00e9gb\u00e9lny\u00edl\u00e1s.<\/dfn><\/li>
  • Endokrin rendszer<\/span><\/span>Olyan sejteket tartalmaz, amelyek a szervezetben hormonokat termelnek. Ezek az anyagok a v\u00e9r\u00e1ramba ker\u00fclve specifikus szab\u00e1lyoz\u00f3 hat\u00e1ssal rendelkeznek a szervezet m\u00e1s szervei vagy sejtei m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re.<\/dfn><\/li>
  • Endoszk\u00f3p<\/span><\/span>Egy orvosi eszk\u00f6z, amely egy hossz\u00fa, v\u00e9kony, rugalmas cs\u0151b\u0151l \u00e1ll, amelynek v\u00e9g\u00e9n f\u00e9nyforr\u00e1s \u00e9s videokamera van \u00e9s amelyet a sz\u00e1jon kereszt\u00fcl vezetnek a testbe. Az endoszk\u00f3pok felhaszn\u00e1lhat\u00f3k olyan daganatok keres\u00e9s\u00e9re, amelyek nem okoznak t\u00fcneteket. Haszn\u00e1lhat\u00f3k tov\u00e1bb\u00e1 sz\u00f6vetmint\u00e1k v\u00e9tel\u00e9re (biopszia) tov\u00e1bbi vizsg\u00e1lat c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l.<\/dfn><\/li>
  • Endoszk\u00f3pia<\/span><\/span>Egy nem-seb\u00e9szeti elj\u00e1r\u00e1s, amelyet az em\u00e9szt\u0151rendszerben endoszk\u00f3p seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel v\u00e9gz\u00fcnk el.<\/dfn><\/li>
  • <\/li>

  • f<\/h3><\/li>
  • F\u00e1jdalom-ambulancia csapata<\/span><\/span>Az orvosok \u00e9s \u00e1pol\u00f3k speci\u00e1lis csapata, akik beavatkoz\u00e1sokat \u00e9s ter\u00e1pi\u00e1kat biztos\u00edtanak a f\u00e1jdalom kezel\u00e9s\u00e9re, mint p\u00e9ld\u00e1ul a neuroendokrin tumorok (NET) okozta f\u00e1jdalom.<\/dfn><\/li>
  • Fluorodezoxigluk\u00f3z<\/span><\/span>\u00c1ltal\u00e1nos r\u00f6vid\u00edt\u00e9se az FDG. Ez egy radioakt\u00edv anyag, amelyet PET-vizsg\u00e1latban nyomjelz\u0151nek haszn\u00e1lnak, hogy azonos\u00edts\u00e1k bizonyos tumort\u00edpusok jelenl\u00e9t\u00e9t a szervezetben.<\/dfn><\/li>
  • <\/li>

  • g<\/h3><\/li>
  • Gallium-68<\/span><\/span>A szervezetbe injekci\u00f3val bejuttatott radioakt\u00edv nyomjelz\u0151 anyag, amelyet PET-vizsg\u00e1lat sor\u00e1n specifikus neuroendokrin r\u00e1kos sejtek azonos\u00edt\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lnak.<\/dfn><\/li>
  • Gasztrin<\/span><\/span>A hasny\u00e1lmirigy \u00e1ltal termelt hormon, amely a gyomor em\u00e9szt\u0151enzimeinek \u00e9s a gyomorsavnak a termel\u00e9s\u00e9t szab\u00e1lyozza. A gasztrint a v\u00e9rvizsg\u00e1latokban egyes NET-ek kimutat\u00e1s\u00e1ra \u00e9s monitoroz\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lj\u00e1k.<\/dfn><\/li>
  • Gasztroenterol\u00f3gus<\/span><\/span>A gyomor-b\u00e9lrendszeri rendelleness\u00e9gek (a nyel\u0151cs\u0151 (easophagus), a gyomor, a belek, valamint a m\u00e1j betegs\u00e9gei)\u00a0 diagnosztiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u00e9s kezel\u00e9s\u00e9re szakosodott orvos.<\/dfn><\/li>
  • Gasztroenteropankreatikus neuroendokrin tumorok (GEP-NET)<\/span><\/span>A gasztrointesztinalis (em\u00e9szt\u0151-) rendszerben vagy a hasny\u00e1lmirigyben tal\u00e1lhat\u00f3 NET-ek.<\/dfn><\/li>
  • Gasztrointesztin\u00e1lis NET-ek (GI-NET)<\/span><\/span>Gyomor NET-nek vagy GI-NET-nek is nevezik. Ezek a leggyakoribb t\u00edpus\u00fa NET-ek (kor\u00e1bban karcinoid tumoroknak nevezt\u00e9k). Ezek a gyomor-b\u00e9lrendszerben (GI) tal\u00e1lhat\u00f3k \u00e9s magukban foglalj\u00e1k a b\u00e9lben, a gyomorban vagy a nyel\u0151cs\u0151ben kialakul\u00f3 tumorokat.<\/dfn><\/li>
  • Gasztroszk\u00f3pia<\/span><\/span>A gyomor belsej\u00e9nek vizsg\u00e1lata rugalmas sz\u00e1loptikai cs\u0151vel, amelyet gasztroszk\u00f3pnak neveznek \u00e9s a sz\u00e1jon \u00e1t a nyel\u0151cs\u00f6v\u00f6n kereszt\u00fcl jut el a gyomorba.<\/dfn><\/li>
  • GEP-NET<\/span><\/span>Gasztroenteropankreatikus neuroendokrin tumorok (GEP-NET) n\u00e9ven is ismertek - a gasztrointesztin\u00e1lis (em\u00e9szt\u0151) rendszerben vagy a hasny\u00e1lmirigyben tal\u00e1lhat\u00f3 NET.<\/dfn><\/li>
  • Glukagon<\/span><\/span>A hasny\u00e1lmirigy \u00e1ltal termelt hormon, amely emeli a v\u00e9rcukorszintet (gl\u00fck\u00f3z). A v\u00e9rben l\u00e9v\u0151 glukagon jelenl\u00e9t\u00e9nek m\u00e9r\u00e9se haszn\u00e1lhat\u00f3 a hasny\u00e1lmirigyben el\u0151fordul\u00f3 egyes NET-ek kimutat\u00e1s\u00e1ra \u00e9s monitoroz\u00e1s\u00e1ra.<\/dfn><\/li>
  • Gyomorhurut<\/span><\/span>A gasztritisz- gyomorhurut gyullad\u00e1s, irrit\u00e1ci\u00f3 vagy er\u00f3zi\u00f3 a gyomor ny\u00e1lkah\u00e1rty\u00e1j\u00e1ban. N\u00e9h\u00e1ny gasztritiszben szenved\u0151 embernek nincsenek t\u00fcnetei. Gyakori t\u00fcnetek lehetnek az \u00e9tv\u00e1gytalans\u00e1g, em\u00e9szt\u00e9si zavar, fekete sz\u00e9klet, h\u00e1nyinger \u00e9s h\u00e1ny\u00e1s.<\/dfn><\/li>
  • <\/li>

  • h<\/h3><\/li>
  • Hasny\u00e1lmirigy<\/span><\/span>A gyomor \u00e9s a gerinc k\u00f6z\u00f6tt a hasban tal\u00e1lhat\u00f3 toll alak\u00fa szerv. K\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 15 cm hossz\u00fa, \u00e9s olyan anyagokat bocs\u00e1t ki, amelyek seg\u00edtik a szervezetet az \u00e9teleket megem\u00e9szteni. A hasny\u00e1lmirigy inzulint is termel, amely seg\u00edt a v\u00e9rben l\u00e9v\u0151 cukor (gl\u00fck\u00f3z) mennyis\u00e9g\u00e9nek szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban.<\/dfn><\/li>
  • Hasny\u00e1lmirigy-NET<\/span><\/span>Hasny\u00e1lmirigy neuroendokrin tumorok (pNET) - tumorok, amelyek a hasny\u00e1lmirigy hormontermel\u0151 sejtjeiben k\u00e9pz\u0151dnek. Ezen bel\u00fcl vannak m\u0171k\u00f6d\u0151 \u00e9s nem m\u0171k\u00f6d\u0151 tumorok.<\/dfn><\/li>
  • Hasny\u00e1lmirigy neuroendokrin tumorok (pNET)<\/span><\/span>Hasny\u00e1lmirigy NET-k\u00e9nt vagy pNET-k\u00e9nt is ismert. A hasny\u00e1lmirigy hormontermel\u0151 sejtjeiben (szigetsejtek) kialakul\u00f3 tumorok. Ezek k\u00f6z\u00e9 tartoznak m\u0171k\u00f6d\u0151 \u00e9s nem m\u0171k\u00f6d\u0151 tumorok is.<\/dfn><\/li>
  • Hasny\u00e1lmirigy polipeptid<\/span><\/span>A hasny\u00e1lmirigy \u00e1ltal termelt hormon. A hasny\u00e1lmirigy polipeptidek szintje magas a hasny\u00e1lmirigy-NET-ben (pNET) szenved\u0151 betegek v\u00e9r\u00e9ben. Ez\u00e9rt a v\u00e9rszintet fel lehet haszn\u00e1lni a pNET diagnosztiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u00e9s monitoroz\u00e1s\u00e1ra.<\/dfn><\/li>
  • Hasny\u00e1lmirigy tumorok<\/span><\/span>A hasny\u00e1lmirigyben kialakul\u00f3 tumorok. Ezek a tumorok lehetnek hasny\u00e1lmirigy neuroendokrin tumorok (pNET) is.<\/dfn><\/li>
  • H\u00e1ziorvos \/ k\u00f6rzeti \u00e1pol\u00f3<\/span><\/span>A h\u00e1ziorvos vagy az alapell\u00e1t\u00f3 orvos olyan orvos, aki b\u00e1rmely eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi probl\u00e9m\u00e1t diagnosztiz\u00e1l \u00e9s kezel. A h\u00e1ziorvosok gyakran az els\u0151 eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi szakemberek, akikkel a p\u00e1ciens tal\u00e1lkozik, miel\u0151tt szakorvoshoz fordulna. A k\u00f6rzeti n\u0151v\u00e9r a h\u00e1ziorvossal egy\u00fctt dolgozik, \u00e9rt\u00e9keli, megvizsg\u00e1lja, kezeli \u00e9s oktatja a betegeket az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyben \u00e9s seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajthat a hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa beteg-megfigyel\u00e9sben.<\/dfn><\/li>
  • Hisztamin<\/span><\/span>A szervezetben termelt \u00e9s t\u00e1rolt term\u00e9szetes hormon. R\u00e9sze a szervezet immunv\u00e1lasz\u00e1nak \u00e9s allergi\u00e1s reakci\u00f3 sor\u00e1n szabadul fel. A gasztrointesztinalis NET-ek (GI-NET) t\u00fcneteit a hisztamin t\u00falzott felszabadul\u00e1sa okozhatja.<\/dfn><\/li>
  • H\u00f6rg\u0151\/bronchi\u00e1lis NET-ek<\/span><\/span>A t\u00fcd\u0151ben kialakul\u00f3 NET-ek. K\u00e9t t\u00edpusuk l\u00e9tezik att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, hogy hol fordulnak el\u0151. A k\u00f6zponti h\u00f6rg\u0151 NET-je a l\u00e9gcs\u0151 \u00e9s a t\u00fcd\u0151 \u00a0k\u00f6zponti ter\u00fclete k\u00f6r\u00fcl tal\u00e1lhat\u00f3. A perif\u00e9ri\u00e1s h\u00f6rg\u0151 NET-ek a t\u00fcd\u0151 k\u00fcls\u0151 ter\u00fcletein van. A h\u00f6rg\u0151 NET-ek a karcinoid szindr\u00f3ma m\u00e1sodik leggyakoribb okai. A h\u00f6rg\u0151 NET-et bronchi\u00e1lis karcinoidoknak vagy bronchi\u00e1lis karcinoid tumoroknak is nevezik.<\/dfn><\/li>
  • Hormonok<\/span><\/span>A v\u00e9r\u00e1ramba ker\u00fcl\u0151 k\u00e9miai anyagok, amelyeknek specifikus szab\u00e1lyoz\u00f3 hat\u00e1sa van a szervezetben l\u00e9v\u0151 m\u00e1s szervek vagy sejtek aktivit\u00e1s\u00e1ra.<\/dfn><\/li>
  • <\/li>

  • i<\/h3><\/li>
  • Interferon<\/span><\/span>Olyan anyag, amely jav\u00edthatja a szervezet fert\u0151z\u00e9sekre \u00e9s m\u00e1s betegs\u00e9gekre adott term\u00e9szetes v\u00e1lasz\u00e1t. Az interferonok seg\u00edthetnek megakad\u00e1lyozni a r\u00e1kos sejtek oszt\u00f3d\u00e1s\u00e1t, hogy \u00faj r\u00e1ksejtet k\u00e9pezzenek \u00e9s lelass\u00edthatj\u00e1k a daganatok n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t. A szervezet norm\u00e1lisan termel interferont. A r\u00e1k \u00e9s m\u00e1s betegs\u00e9gek kezel\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l\u00f3 interferon laborat\u00f3riumban is el\u0151\u00e1ll\u00edthat\u00f3.<\/dfn><\/li>
  • Intraoperat\u00edv sug\u00e1rkezel\u00e9s (IORT)<\/span><\/span>A m\u0171t\u00e9t sor\u00e1n adott sug\u00e1rter\u00e1pia.<\/dfn><\/li>
  • Inzulin<\/span><\/span>A hasny\u00e1lmirigyben el\u0151\u00e1ll\u00edtott hormon, amely szab\u00e1lyozza a v\u00e9rben l\u00e9v\u0151 cukor (gl\u00fck\u00f3z) mennyis\u00e9g\u00e9t. Az inzulin hi\u00e1nya cukorbetegs\u00e9get okoz. A hasny\u00e1lmirigyben l\u00e9v\u0151 m\u0171k\u00f6d\u0151 tumorok extra mennyis\u00e9g\u0171 inzulint hozhatnak l\u00e9tre.<\/dfn><\/li>
  • Irrit\u00e1bilis b\u00e9l szindr\u00f3ma<\/span><\/span>T\u00fcnetcsoport, mely mag\u00e1ban foglalja a hasi f\u00e1jdalmat vagy diszkomfort \u00e9rzetet, valamint a b\u00e9lm\u0171k\u00f6d\u00e9s megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t.<\/dfn><\/li>
  • <\/li>

  • j<\/h3><\/li>
  • J\u00f3indulat\u00fa (tumor)<\/span><\/span>Olyan, nem r\u00e1kos daganat, amely nem roncsolja a k\u00f6rnyez\u0151 sz\u00f6veteket \u00e9s nem terjed \u00e1t a test egyik r\u00e9sz\u00e9r\u0151l a m\u00e1sikra.<\/dfn><\/li>
  • <\/li>

  • k<\/h3><\/li>
  • Karcinogenezis<\/span><\/span>A norm\u00e1lis sejtek r\u00e1kos sejtekk\u00e9 val\u00f3 \u00e1talakul\u00e1s\u00e1nak folyamata.<\/dfn><\/li>
  • Karcinoid szindr\u00f3ma<\/span><\/span>Olyan t\u00fcnetek csoportja, amelyek egy\u00fctt fordulhatnak el\u0151, amikor a NET-ek hormonokat termelnek, p\u00e9ld\u00e1ul szerotonint, hisztamint \u00e9s bradikinint. Ezen t\u00fcnetek k\u00f6z\u00e9 tartozik a hasmen\u00e9s, a b\u0151r (k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az arc) kipirul\u00e1sa, zih\u00e1l\u00e1s, gyomorf\u00e1jdalom \u00e9s sz\u00edvprobl\u00e9m\u00e1k, mint a sz\u00edvdobog\u00e1s \u00e9s a magas v\u00e9rnyom\u00e1s, de ezek szem\u00e9lyenk\u00e9nt v\u00e1ltozhatnak.<\/dfn><\/li>
  • Karcinoid tumorok<\/span><\/span>A karcinoid tumorok vagy karcinoidok a neuroendokrin tumorok (NET) r\u00e9gebbi elnevez\u00e9se. A kifejez\u00e9st a gasztrointesztin\u00e1lis-em\u00e9szt\u0151rendszeri NET-ek vagy a gasztroenteropankreatikus NET-ek (GEP-NET) le\u00edr\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lt\u00e1k.<\/dfn><\/li>
  • Karcin\u00f3ma<\/span><\/span>Olyan r\u00e1kt\u00edpus, amely a testfelsz\u00edni h\u00e1mb\u00f3l vagy a bels\u0151 szerveket b\u00e9lel\u0151 ny\u00e1lkah\u00e1rty\u00e1b\u00f3l (h\u00e1msz\u00f6vetekben) kezd\u0151dik. A karcin\u00f3m\u00e1k lehetnek a mellben, a t\u00fcd\u0151ben, a prosztat\u00e1ban \u00e9s a vastagb\u00e9lben is, \u00e9s a feln\u0151ttekn\u00e9l el\u0151fordul\u00f3 leggyakoribb r\u00e1kt\u00edpusok k\u00f6z\u00e9 tartoznak.<\/dfn><\/li>
  • Katekolaminok<\/span><\/span>Egyfajta neurohormon (idegsejtek \u00e1ltal el\u0151\u00e1ll\u00edtott jel\u00e1tviv\u0151 anyag). A katekolaminok az epinefrin, a norepinefrin \u00e9s a dopamin hormonokat mag\u00e1ba foglal\u00f3 k\u00f6z\u00f6s fogalom. A vizeletben vagy a v\u00e9rben a katekolaminok magas szintje jelezheti egyes NET-ek jelenl\u00e9t\u00e9t.<\/dfn><\/li>
  • Kemoter\u00e1pi\u00e1s kezel\u00e9s<\/span><\/span>A r\u00e1kos sejteket elpuszt\u00edt\u00f3 gy\u00f3gyszerek. Sz\u00e1jon \u00e1t vagy v\u00e9n\u00e1ba vagy izomba beadott injekci\u00f3 form\u00e1j\u00e1ban alkalmazhat\u00f3 a NET-ek kezel\u00e9s\u00e9re.<\/dfn><\/li>
  • Ki-67 index<\/span><\/span>A Ki-67 egy feh\u00e9rje, amely tumorok- bele\u00e9rtve a NET-et is- diagnosztik\u00e1j\u00e1ban \u00e9s progn\u00f3zis\u00e1nak \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9ben haszn\u00e1latos. A Ki-67 index azt jelzi, hogy ez a feh\u00e9rje milyen m\u00e9rt\u00e9kben van jelen a r\u00e1kos sejtekben. Az eredm\u00e9nyek lehet\u0151v\u00e9 teszik az orvosok sz\u00e1m\u00e1ra, hogy a NET-eket oszt\u00e1lyozz\u00e1k \u00e9s megj\u00f3solj\u00e1k, hogy n\u00f6veked\u00e9s\u00fck \u00e9s sz\u00e9tterjed\u00e9s\u00fck mennyire val\u00f3sz\u00edn\u0171.<\/dfn><\/li>
  • Klinikai szem\u00e9lyzet<\/span><\/span>A klinik\u00e1n dolgoz\u00f3 munkat\u00e1rsak, akik nem sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi szakemberek, de r\u00e9szt vesznek a betegell\u00e1t\u00e1sban, mint p\u00e9ld\u00e1ul k\u00f3rh\u00e1zi seg\u00edt\u0151k (m\u00e1s n\u00e9ven k\u00f3rh\u00e1zi \u00e1pol\u00f3k vagy egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9gi asszisztensek) \u00e9s az adminisztrat\u00edv szem\u00e9lyzet.<\/dfn><\/li>
  • Kolonoszk\u00f3pia<\/span><\/span>Egy vizsg\u00e1lat, amely a vastagb\u00e9l belsej\u00e9t vizsg\u00e1lja. A vizsg\u00e1lat sor\u00e1n egy v\u00e9kony, cs\u0151szer\u0171 eszk\u00f6zt, amelyet kolonoszk\u00f3pnak neveznek, a v\u00e9gb\u00e9lny\u00edl\u00e1son kereszt\u00fcl a vastagb\u00e9lbe vezetnek. A kolonoszk\u00f3p nagyon kis l\u00e1mp\u00e1val \u00e9s videokamer\u00e1val rendelkezik a b\u00e9l belsej\u00e9nek megtekint\u00e9s\u00e9re.<\/dfn><\/li>
  • K\u00f3rh\u00e1zi szem\u00e9lyzet<\/span><\/span>\u00c1pol\u00f3k \u00e9s egy\u00e9b alkalmazottak, p\u00e9ld\u00e1ul k\u00f3rh\u00e1zi seg\u00edt\u0151k, akik seg\u00edtenek a betegek \u00e1ltal\u00e1nos ell\u00e1t\u00e1s\u00e1ban, mint p\u00e9ld\u00e1ul a klinik\u00e1n bel\u00fcli sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s, az \u00e9telek elk\u00e9sz\u00edt\u00e9se \u00e9s felszolg\u00e1l\u00e1sa, valamint \u00e1ltal\u00e1ban a betegek \u00e9s az \u00e1pol\u00f3 szem\u00e9lyzet seg\u00edt\u00e9se.<\/dfn><\/li>
  • K\u00f3rsz\u00f6vettani fokozat<\/span><\/span>A r\u00e1kos sejtek \u00e9s a k\u00f6rnyez\u0151 sz\u00f6vetek mikroszk\u00f3p alatt t\u00f6rt\u00e9n\u0151 megfigyel\u00e9se, a sejtek n\u00f6veked\u00e9si \u00e9s terjed\u00e9si tulajdons\u00e1gainak le\u00edr\u00e1sa. A fokozatokat a kezel\u00e9s megtervez\u00e9s\u00e9hez \u00e9s a progn\u00f3zis meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1hoz haszn\u00e1lj\u00e1k. Sz\u00f6vettani fokozatnak \u00e9s tumor fokozatnak is nevezik.<\/dfn><\/li>
  • Krioabl\u00e1ci\u00f3<\/span><\/span>Olyan elj\u00e1r\u00e1s, amely sor\u00e1n a r\u00e1kos sejteket megfagyasztjuk, hogy meg\u00f6lj\u00fck \u0151ket. A b\u0151r\u00f6n kereszt\u00fcl egy v\u00e9kony seb\u00e9szeti eszk\u00f6zt, amit krioprobnak nevez\u00fcnk, k\u00f6zvetlen\u00fcl a tumorba vezet\u00fcnk, majd fagyaszt\u00e1st v\u00e9gz\u00fcnk. A beavatkoz\u00e1s ut\u00e1n a szervezet immunrendszere n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9t alatt megszabadul az elhalt sz\u00f6vett\u0151l. M\u00e1s n\u00e9ven krioter\u00e1pia vagy krioseb\u00e9szet.<\/dfn><\/li>
  • Krioprob<\/span><\/span>Hossz\u00fa, v\u00e9kony hegyes seb\u00e9szeti eszk\u00f6z, amellyel extr\u00e9m hideget alkalmazhatunk a sz\u00f6vetekben.<\/dfn><\/li>
  • Krioseb\u00e9szet<\/span><\/span>Krioabl\u00e1ci\u00f3nak is nevezett elj\u00e1r\u00e1s, amely sor\u00e1n a r\u00e1kos sejteket megfagyasztjuk, hogy elpuszt\u00edtsuk \u0151ket. A b\u0151r\u00f6n kereszt\u00fcl egy v\u00e9kony seb\u00e9szeti eszk\u00f6zt, amit krioprobnak nevez\u00fcnk, k\u00f6zvetlen\u00fcl a tumorba vezet\u00fcnk, \u00e9s a tumort ezzel fagyasztjuk. A beavatkoz\u00e1s ut\u00e1n a szervezet immunrendszere n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9t alatt megszabadul az elhalt sz\u00f6vett\u0151l. M\u00e1s n\u00e9ven krioter\u00e1pia vagy krioabl\u00e1ci\u00f3.<\/dfn><\/li>
  • Kromogranin A<\/span><\/span>A kromogranin A vagy CgA egy olyan feh\u00e9rje, amelyet a neuroendokrin sz\u00f6vetek v\u00e1lasztanak ki. V\u00e9rvizsg\u00e1latokban vagy sz\u00f6vetmint\u00e1kban alkalmazhat\u00f3 a NET-ek kimutat\u00e1s\u00e1ra. A gasztroenteropankreatikus neuroendokrin tumorok (GEP-NET) egyik legfontosabb tumormarkere.<\/dfn><\/li>
  • <\/li>

  • l<\/h3><\/li>
  • L\u00e9gz\u00e9sfunkci\u00f3s vizsg\u00e1latok<\/span><\/span>A t\u00fcd\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t m\u00e9r\u0151 vizsg\u00e1latok, mint p\u00e9ld\u00e1ul annak m\u00e9r\u00e9se, hogy mennyi leveg\u0151t k\u00e9pes valaki kil\u00e9legezni egy m\u00e9ly l\u00e9legzetv\u00e9tel ut\u00e1n.<\/dfn><\/li>
  • Line\u00e1ris gyors\u00edt\u00f3<\/span><\/span>Olyan g\u00e9p, amely villamos energi\u00e1t haszn\u00e1l a gyorsan mozg\u00f3 szubatomi r\u00e9szecsk\u00e9k \u00e1ram\u00e1nak kialak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. Ez nagy energi\u00e1j\u00fa sug\u00e1rz\u00e1st hoz l\u00e9tre, amely r\u00e1k kezel\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lhat\u00f3.<\/dfn><\/li>
  • Lokaliz\u00e1lt<\/span><\/span>A lokaliz\u00e1lt tumor a testnek csak egy bizonyos ter\u00fclet\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3.<\/dfn><\/li>
  • Lut\u00e9cium-177<\/span><\/span>Olyan anyag, amely sug\u00e1rz\u00e1st bocs\u00e1t ki (radionuklid), az egyik leggyakrabban haszn\u00e1lt radionuklid a peptid receptor radionuklid ter\u00e1pi\u00e1ban (PRRT) a NET-ek kezel\u00e9s\u00e9ben.<\/dfn><\/li>
  • <\/li>

  • m<\/h3><\/li>
  • M\u00e1gneses rezonancia k\u00e9palkot\u00f3 (MRI) vizsg\u00e1lat<\/span><\/span>Az MRI vizsg\u00e1lat er\u0151s m\u00e1gnest \u00e9s r\u00e1di\u00f3hull\u00e1mokat haszn\u00e1l a test belsej\u00e9ben l\u00e9v\u0151 szervek \u00e9s a bels\u0151 fel\u00e9p\u00edt\u00e9s megtekint\u00e9s\u00e9re. A NET-ek diagnosztiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u00e9s megfigyel\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lt egyik f\u0151 k\u00e9palkot\u00f3 m\u00f3dszer.<\/dfn><\/li>
  • M\u00e1j kemoemboliz\u00e1ci\u00f3<\/span><\/span>M\u00e1j art\u00e9ri\u00e1s emboliz\u00e1ci\u00f3 (HAE) vagy transzarter\u00e1lis kemoemboliz\u00e1ci\u00f3 (TACE) n\u00e9ven is ismert. Ez egy ter\u00e1pi\u00e1s m\u00f3dszer, mely a primer m\u00e1jdaganatok \u00e9s a m\u00e1jba \u00e1tterjed\u0151 r\u00e1kos daganatok (metasztatikus m\u00e1jdaganatok) kezel\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l.<\/dfn><\/li>
  • Malignus- rosszindulat\u00fa- daganatok<\/span><\/span>A rosszindulat\u00fa daganatok olyan sejtekb\u0151l \u00e1llnak, amelyek n\u00f6veked\u00e9se nem szab\u00e1lyozott. Ezen tumorok sejtjei behatolhatnak a k\u00f6zeli sz\u00f6vetekbe, \u00e9s \u00e1tterjedhetnek a test m\u00e1s r\u00e9szeire.<\/dfn><\/li>
  • M\u00e1sodlagos r\u00e1k<\/span><\/span>M\u00e1sodlagos tumork\u00e9nt vagy metaszt\u00e1zisk\u00e9nt is ismert. Ez olyan daganat, amely az els\u0151dleges tumorb\u00f3l a test t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9be terjed\u0151 daganatsejtekb\u0151l k\u00e9pz\u0151dik. A m\u00e1sodlagos tumor ugyanolyan t\u00edpus\u00fa r\u00e1k, mint az els\u0151dleges tumor.<\/dfn><\/li>
  • Metabolikusan akt\u00edv tumor<\/span><\/span>Olyan daganatok le\u00edr\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lt kifejez\u00e9s, amelyek akt\u00edvan n\u00f6vekednek \u00e9s haszn\u00e1lj\u00e1k a szervezet energiaforr\u00e1sait.<\/dfn><\/li>
  • Metasztatiz\u00e1l\u00e1s<\/span><\/span>L\u00e1sd m\u00e9g a metaszt\u00e1zist - egy olyan folyamat, amely le\u00edrja, hogyan terjednek a r\u00e1kos sejtek a test egyik r\u00e9sz\u00e9r\u0151l a m\u00e1sikra.<\/dfn><\/li>
  • Metasztatiz\u00e1l- \u00e1tt\u00e9tet k\u00e9pez<\/span><\/span>A test egyik r\u00e9sz\u00e9r\u0151l a m\u00e1sikra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 terjed\u00e9s.<\/dfn><\/li>
  • Metaszt\u00e1zis<\/span><\/span>Olyan folyamat, amely le\u00edrja, hogy a r\u00e1kos sejtek hogyan terjednek a test egyik r\u00e9sz\u00e9r\u0151l a m\u00e1sikra.<\/dfn><\/li>
  • Metaszt\u00e1zist k\u00e9pzett- \u00e1tt\u00e9tet adott<\/span><\/span>L\u00e1sd m\u00e9g a metasztatiz\u00e1l\u00e1st, ami a test egyik r\u00e9sz\u00e9r\u0151l a m\u00e1sikra terjed\u00e9st jelenti.<\/dfn><\/li>
  • MIBG vizsg\u00e1lat<\/span><\/span>Egy olyan k\u00e9palkot\u00f3 vizsg\u00e1lat, amely a radiofarmakol\u00f3giai metajodobenzil-guanidint (MIBG) haszn\u00e1lja a testben a r\u00e1k bizonyos t\u00edpusainak megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u00e9s diagnosztiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra.<\/dfn><\/li>
  • Molekul\u00e1k<\/span><\/span>K\u00e9t vagy t\u00f6bb atom csoportja, amelyek \u00f6sszekapcsol\u00f3dnak az elektronok k\u00e9miai k\u00f6t\u00e9sben val\u00f3 megoszt\u00e1s\u00e1val. A molekul\u00e1k a k\u00e9miai vegy\u00fcletek alapvet\u0151 \u00f6sszetev\u0151i \u00e9s a vegyi reakci\u00f3kban r\u00e9sztvev\u0151 vegy\u00fcletek legkisebb r\u00e9szei.<\/dfn><\/li>
  • M\u0171k\u00f6d\u0151 tumorok<\/span><\/span>Extr\u00e9m mennyis\u00e9g\u0171 hormont, p\u00e9ld\u00e1ul gasztrint, inzulint vagy glukagont termel\u0151 neuorendokrin tumorok, melyek t\u00fcneteket okozhatnak. Funkcion\u00e1lis daganatok, funkcion\u00e1lis NET-ek vagy m\u0171k\u00f6d\u0151 NET-ek n\u00e9ven is ismertek.<\/dfn><\/li>
  • Multidiszciplin\u00e1ris gondoz\u00e1si csapat<\/span><\/span>K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 klinikai ter\u00fcletek eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi szakemberei, akik seg\u00edthetnek tan\u00e1csot adni a betegeknek a NET-ek gondoz\u00e1s\u00e1nak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szempontjair\u00f3l.<\/dfn><\/li>
  • <\/li>

  • n<\/h3><\/li>
  • Nem m\u0171k\u00f6d\u0151 tumorok<\/span><\/span>Olyan daganatok, amelyek nem termelnek extra mennyis\u00e9g\u0171 hormont. M\u00e1s n\u00e9ven nem funkcion\u00e1l\u00f3 daganatok. A legt\u00f6bb nem funkcion\u00e1l\u00f3 tumor rosszindulat\u00fa (r\u00e1kos). A t\u00fcneteket a daganat terjed\u00e9se \u00e9s n\u00f6veked\u00e9se okozza.<\/dfn><\/li>
  • Neuroendokrin r\u00e1k<\/span><\/span>A neuroendokrin sejtekben kezd\u0151d\u0151 rosszindulat\u00fa daganat. A rosszindulat\u00fa daganatok azt jelentik, hogy elterjedhetnek vagy \u00e1tt\u00e9tet adhatnak a test m\u00e1s r\u00e9szeibe.<\/dfn><\/li>
  • Neuroendokrin rendszer<\/span><\/span>A testben eloszlatva tal\u00e1lhat\u00f3 neuroendokrin sejtek h\u00e1l\u00f3zata.<\/dfn><\/li>
  • Neuroendokrin sejtek<\/span><\/span>A testben elsz\u00f3rtan tal\u00e1lhat\u00f3 \u00e9s a neuroendokrin rendszert alkot\u00f3 sejtek. A neuroendokrin sejtek hormonokat bocs\u00e1tanak ki a v\u00e9rbe, amelyek a test speci\u00e1lis funkci\u00f3it szab\u00e1lyozz\u00e1k, p\u00e9ld\u00e1ul az anyagcser\u00e9t, a n\u00f6veked\u00e9st \u00e9s a szaporod\u00e1st.<\/dfn><\/li>
  • Neuroendokrin tumorok<\/span><\/span>R\u00f6vid\u00edtve NET - az endokrin (hormon\u00e1lis) \u00e9s az idegrendszeri sejtek jellegzetess\u00e9geit visel\u0151 sejtekb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 tumorok. Leggyakrabban a gasztrointesztin\u00e1lis (em\u00e9szt\u0151csatorna) rendszerben fordulnak el\u0151, de a hasny\u00e1lmirigyben, a t\u00fcd\u0151ben \u00e9s a test t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9ben is megtal\u00e1lhat\u00f3k.<\/dfn><\/li>
  • Neurotenzin<\/span><\/span>Az agy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9szein tal\u00e1lhat\u00f3 peptid neurotranszmitter. R\u00e9szt vesz az erek t\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00e1ban, a v\u00e9rnyom\u00e1s cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9ben \u00e9s a f\u00e1jdalom \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9ben. A neurotenzin szintje a v\u00e9rben felhaszn\u00e1lhat\u00f3 egyes NET-ek kimutat\u00e1s\u00e1ra \u00e9s monitoroz\u00e1s\u00e1ra.<\/dfn><\/li>
  • Noradrenalin<\/span><\/span>Egy vegyi anyag, amelyet egyes idegsejtek \u00e9s a mell\u00e9kves\u00e9k termelnek. Egyar\u00e1nt m\u0171k\u00f6dhet neurotranszmitterk\u00e9nt \u00e9s hormonk\u00e9nt is. Norepinefrinnek (USA) is nevezik.<\/dfn><\/li>
  • NT proBNP<\/span><\/span>A v\u00e9rben m\u00e9rhet\u0151 feh\u00e9rje, amelyet a sz\u00edvel\u00e9gtelens\u00e9g kock\u00e1zat\u00e1nak felder\u00edt\u00e9s\u00e9re \u00e9s \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lnak.<\/dfn><\/li>
  • Nukle\u00e1ris medicina orvos<\/span><\/span>Olyan szakorvos, aki radioakt\u00edv anyagokat vagy radiofarmakonokat haszn\u00e1l a betegs\u00e9gek diagnosztiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u00e9s kezel\u00e9s\u00e9re. Olyan technik\u00e1kat haszn\u00e1lnak, mint a szcintigr\u00e1fia, amely a neuroendokrin tumorok (NET) diagnosztiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra is haszn\u00e1lt k\u00e9palkot\u00f3 m\u00f3dszer.<\/dfn><\/li>
  • <\/li>

  • o<\/h3><\/li>
  • Oktreotid szkennel\u00e9s<\/span><\/span>K\u00e9palkot\u00f3 vizsg\u00e1lat a NET-ek megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. A radioakt\u00edv oktreotidot v\u00e9n\u00e1ba fecskendezik, ami eloszlik a v\u00e9r\u00e1ramban. A sug\u00e1rz\u00e1sm\u00e9r\u0151 k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k (gamma kamera) felismeri a radioakt\u00edv oktreotidot, \u00e9s k\u00e9peket k\u00e9sz\u00edt arr\u00f3l, hol vannak a halmoz\u00f3 tumorsejtek a testben. Szomatosztatin receptor szcintigr\u00e1fi\u00e1nak vagy SRS-nek is nevezik.<\/dfn><\/li>
  • Onkol\u00f3gus<\/span><\/span>A r\u00e1kos megbeteged\u00e9sek kezel\u00e9s\u00e9re szakosodott orvos. A betegek seb\u00e9szi kezel\u00e9s\u00e9re szakosodott onkol\u00f3gus orvosok seb\u00e9szeti onkol\u00f3gusokk\u00e9nt, onkoseb\u00e9szk\u00e9nt ismertek, a gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9st alkalmaz\u00f3 onkol\u00f3gusokat klinikai onkol\u00f3gusnak nevezik, m\u00edg a sug\u00e1rter\u00e1pi\u00e1t alkalmaz\u00f3 orvosokat radio-onkol\u00f3gusoknak h\u00edvj\u00e1k.<\/dfn><\/li>
  • <\/li>

  • p<\/h3><\/li>
  • Palliat\u00edv ell\u00e1t\u00f3 csapat<\/span><\/span>Szakosodott orvosok, \u00e1pol\u00f3k \u00e9s m\u00e1s eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi szakemberek csoportja, akik t\u00e1mogat\u00f3 ell\u00e1t\u00e1st \u00e9s f\u00e1jdalomcsillap\u00edt\u00e1st ny\u00fajtanak a hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa, v\u00e9gst\u00e1dium\u00fa betegs\u00e9gekben szenved\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az \u00e9let utols\u00f3 napjaiban.<\/dfn><\/li>
  • Patol\u00f3gus<\/span><\/span>Olyan orvos, aki a sejtek \u00e9s sz\u00f6vetek szerkezet\u00e9nek \u00e9s jellemz\u0151inek tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1val azonos\u00edtja a betegs\u00e9geket \u00e9s elv\u00e1ltoz\u00e1sokat.<\/dfn><\/li>
  • Peptid receptor radionuklid ter\u00e1pia (PRRT)<\/span><\/span>Olyan ter\u00e1pia, amely sor\u00e1n egy kis feh\u00e9rje egy radioakt\u00edv anyaghoz (radionuklidhoz) kapcsol\u00f3dva azt a r\u00e1kos sejtek fel\u00fclet\u00e9hez sz\u00e1ll\u00edtja. Hormon \u00e1ltal leadott sug\u00e1rkezel\u00e9snek is nevezik.<\/dfn><\/li>
  • Peptikus fek\u00e9lybetegs\u00e9g<\/span><\/span>Gyomorfek\u00e9lyk\u00e9nt is ismert. Peptikus fek\u00e9lybetegs\u00e9gben a gyomor, az als\u00f3 nyel\u0151cs\u0151 vagy a v\u00e9konyb\u00e9l belsej\u00e9ben alakulhatnak ki sebek. A t\u00fcnetek k\u00f6z\u00e9 tartozik a gyomorf\u00e1jdalom, a puffad\u00e1s, a gyomor\u00e9g\u00e9s \u00e9s a h\u00e1nyinger vagy h\u00e1ny\u00e1s.<\/dfn><\/li>
  • Perkut\u00e1n alkoholos injekci\u00f3<\/span><\/span>M\u00e1jtumor kezel\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lj\u00e1k. A kezel\u00e9s sor\u00e1n a tiszta alkohol injekci\u00f3t a b\u0151r\u00f6n kereszt\u00fcl \u00e9s k\u00f6zvetlen\u00fcl a m\u00e1jr\u00e1kba juttatj\u00e1k. Az alkohol ezut\u00e1n elpuszt\u00edtja a r\u00e1kot a sz\u00f6vet kisz\u00e1r\u00edt\u00e1s\u00e1val \u00e9s a v\u00e9rell\u00e1t\u00e1s meg\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val. M\u00e1s n\u00e9ven perkut\u00e1n etanol injekci\u00f3 (PEI).<\/dfn><\/li>
  • Perkut\u00e1n- b\u0151r\u00f6n kereszt\u00fcl v\u00e9gzett- krioabl\u00e1ci\u00f3<\/span><\/span>L\u00e1sd m\u00e9g a krioabl\u00e1ci\u00f3t - olyan elj\u00e1r\u00e1s, amely sor\u00e1n fagyaszt\u00e1st haszn\u00e1lnak a r\u00e1kos sejtek elpuszt\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A b\u0151r\u00f6n kereszt\u00fcl egy krioprobnak nevezett v\u00e9kony seb\u00e9szeti eszk\u00f6z juttatnak k\u00f6zvetlen\u00fcl a tumorokba azok fagyaszt\u00e1s\u00e1ra. A kezel\u00e9s ut\u00e1n a szervezet immunrendszere n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9t alatt megszabadul az elhalt sz\u00f6vett\u0151l. M\u00e1s n\u00e9ven krioter\u00e1pia vagy krioseb\u00e9szet.<\/dfn><\/li>
  • Perkut\u00e1n etanolos injekci\u00f3<\/span><\/span>L\u00e1sd m\u00e9g a perkut\u00e1n alkohol injekci\u00f3t - a m\u00e1jr\u00e1k kezel\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1latos. A kezel\u00e9s sor\u00e1n a tiszta alkohol injekci\u00f3t a b\u0151r\u00f6n kereszt\u00fcl k\u00f6zvetlen\u00fcl a m\u00e1jr\u00e1kba juttatj\u00e1k. Az alkohol ezut\u00e1n elpuszt\u00edtja a r\u00e1kot a sz\u00f6vet kisz\u00e1r\u00edt\u00e1s\u00e1val \u00e9s a v\u00e9rell\u00e1t\u00e1s meg\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val. M\u00e1s n\u00e9ven perkut\u00e1n alkoholos injekci\u00f3.<\/dfn><\/li>
  • pNET-ek<\/span><\/span>L\u00e1sd m\u00e9g a hasny\u00e1lmirigy neuroendokrin daganatait is, amelyek a hasny\u00e1lmirigy hormonk\u00e9sz\u00edt\u0151 sejtjeiben k\u00e9pz\u0151dnek. Ezek k\u00f6z\u00e9 tartoznak m\u0171k\u00f6d\u0151 \u00e9s nem m\u0171k\u00f6d\u0151 tumorok.<\/dfn><\/li>
  • Pozitron emisszi\u00f3s tomogr\u00e1fia (PET)<\/span><\/span>A PET-vizsg\u00e1lat egy olyan k\u00e9palkot\u00f3 technika, amely megmutatja, hogy a test sz\u00f6vetei hogyan m\u0171k\u00f6dnek \u00e9s hogyan n\u00e9znek ki. Seg\u00edthet diagnosztiz\u00e1lni \u00e9s \u00e9rt\u00e9kelni a r\u00e1k s\u00falyoss\u00e1g\u00e1t. Ebben a vizsg\u00e1latban radioakt\u00edv nyomjelz\u0151t lehet injekt\u00e1lni, lenyelni vagy bel\u00e9legezni, att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, hogy mely szervet vagy sz\u00f6vetet vizsg\u00e1lja a PET-vizsg\u00e1lat.<\/dfn><\/li>
  • Probiotikus kieg\u00e9sz\u00edt\u0151k<\/span><\/span>A probiotikus kieg\u00e9sz\u00edt\u0151k olyan \u00e9l\u0151 bakt\u00e9riumok \u00e9s \u00e9leszt\u0151gomb\u00e1k, amelyek j\u00f3 hat\u00e1s\u00faak vagy hasznosak a gasztrointesztin\u00e1lis (em\u00e9szt\u0151) rendszernek.<\/dfn><\/li>
  • Profilaxis<\/span><\/span>Megel\u0151z\u0151 kezel\u00e9s vagy beavatkoz\u00e1s.<\/dfn><\/li>
  • Progn\u00f3zis<\/span><\/span>Orvosi el\u0151rejelz\u00e9s a betegs\u00e9g lehets\u00e9ges kimenetel\u00e9r\u0151l.<\/dfn><\/li>
  • Proliferat\u00edv index<\/span><\/span>A daganatban l\u00e9v\u0151 oszt\u00f3d\u00f3 (szaporod\u00f3) sejtek sz\u00e1m\u00e1nak m\u00e9rt\u00e9ke.<\/dfn><\/li>
  • <\/li>

  • r<\/h3><\/li>
  • Radi\u00f3emboliz\u00e1ci\u00f3<\/span><\/span>A m\u00e1jban kialakult NET-ek kezel\u00e9s\u00e9re sug\u00e1rz\u00e1st alkalmazunk. Hasonl\u00f3 a m\u00e1j kemoemboliz\u00e1ci\u00f3j\u00e1hoz, de a kemoter\u00e1pia helyett sug\u00e1rz\u00e1st haszn\u00e1lunk a NET sejtek v\u00e9rell\u00e1t\u00e1s\u00e1nak megakad\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ra a m\u00e1jban. Ez a folyamat megakad\u00e1lyozza, hogy a tumor kiv\u00e1lassza hormonjait a v\u00e9r\u00e1ramba. Akut art\u00e9ri\u00e1s emboliz\u00e1ci\u00f3 (HAE) n\u00e9ven is ismert.<\/dfn><\/li>
  • R\u00e1di\u00f3frekvenci\u00e1s abl\u00e1ci\u00f3 (RFA)<\/span><\/span>A r\u00e1di\u00f3frekvenci\u00e1s abl\u00e1ci\u00f3 (RFA) r\u00e1di\u00f3hull\u00e1mok \u00e1ltal termelt h\u0151t haszn\u00e1l a r\u00e1kos sejtek elpuszt\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Az RFA-t egy, a b\u0151r\u00f6n kereszt\u00fcl a tumorba sz\u00fart szonda (elektr\u00f3da) \u200b\u200balkalmaz\u00e1s\u00e1val v\u00e9gzik. A szonda elektromos \u00e1rama a r\u00e1kos sejteket magas h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletre meleg\u00edti, ami elpuszt\u00edtja \u0151ket.<\/dfn><\/li>
  • R\u00e1dioizot\u00f3p<\/span><\/span>A radionuklid (amelyet n\u00e9ha radioizot\u00f3pnak vagy izot\u00f3pnak neveznek) egy olyan vegyi anyag, amely gamma-sug\u00e1rz\u00e1snak nevezett radioaktivit\u00e1st bocs\u00e1t ki.<\/dfn><\/li>
  • Radiol\u00f3gus<\/span><\/span>Orvos, aki orvosi k\u00e9palkot\u00f3 technik\u00e1k, p\u00e9ld\u00e1ul r\u00f6ntgen, sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes tomogr\u00e1fia (CT), m\u00e1gneses rezonancia k\u00e9palkot\u00e1s (MRI), pozitron emisszi\u00f3s tomogr\u00e1fia (PET), f\u00fazi\u00f3s k\u00e9palkot\u00e1s \u00e9s ultrahang diagnosztiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra specializ\u00e1l\u00f3dott.<\/dfn><\/li>
  • R\u00f6ntgen ter\u00e1pia<\/span><\/span>Olyan sug\u00e1rter\u00e1pia, amely nagy energi\u00e1j\u00fa r\u00f6ntgensug\u00e1rz\u00e1st alkalmaz a r\u00e1kos sejtek elpuszt\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a tumorok zsugor\u00edt\u00e1s\u00e1ra.<\/dfn><\/li>
  • <\/li>

  • s<\/h3><\/li>
  • Seb\u00e9sz<\/span><\/span>Magasan k\u00e9pzett szakorvos, aki m\u0171t\u00e9teket v\u00e9gez, mint p\u00e9ld\u00e1ul a neuroendokrin (NET) tumorok elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa.<\/dfn><\/li>
  • Seb\u00e9sz<\/span><\/span>Egy magasan k\u00e9pzett orvos, aki m\u0171t\u00e9teket v\u00e9gez, mint pl. a neuroendokrin tumorok (NET) elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa.<\/dfn><\/li>
  • Seb\u00e9szet<\/span><\/span>A NET-ek m\u0171t\u00e9ti elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa.<\/dfn><\/li>
  • Seb\u00e9szet<\/span><\/span>A NET-ek seb\u00e9szeti beavatkoz\u00e1sa mag\u00e1ban foglalja a tumorok fizikai elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1t.<\/dfn><\/li>
  • Sug\u00e1rkezel\u00e9s<\/span><\/span>Sug\u00e1rkezel\u00e9snek, besug\u00e1rz\u00e1snak vagy r\u00f6ntgenter\u00e1pi\u00e1nak is nevezik. Ez az elj\u00e1r\u00e1s mag\u00e1ban foglalja a nagy energi\u00e1j\u00fa r\u00e1di\u00f3hull\u00e1mok haszn\u00e1lat\u00e1t, -mint p\u00e9ld\u00e1ul a rtg-sugarak, a gamma sugarak, az elektronnyal\u00e1bok vagy a protonok- a r\u00e1ksejtek elpuszt\u00edt\u00e1s\u00e1ra vagy k\u00e1ros\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A sug\u00e1rter\u00e1pia a NET-ek egyik leggyakoribb kezel\u00e9se.<\/dfn><\/li>
  • Sunitinib<\/span><\/span>Sz\u00e1jon \u00e1t szedhet\u0151 gy\u00f3gyszer a m\u0171t\u00e9tileg nem elt\u00e1vol\u00edthat\u00f3, \u00e9s\/vagy a szervezetben sz\u00e9tterjed\u0151 (\u00e1tt\u00e9tes) daganatok kezel\u00e9s\u00e9re, bele\u00e9rtve a hasny\u00e1lmirigy NET-et \u00e9s az em\u00e9szt\u0151rendszeri strom\u00e1lis daganatot (GIST), amely a gyomorban, a belekben \u00e9s a ves\u00e9ben el\u0151fordul\u00f3 daganatt\u00edpus.<\/dfn><\/li>
  • Szak\u00e1pol\u00f3<\/span><\/span>Olyan n\u0151v\u00e9r, aki kifejezetten bizonyos betegs\u00e9gben szenved\u0151 betegek, p\u00e9ld\u00e1ul neuroendokrin tumorok (NET) kezel\u00e9s\u00e9re szakosodott, tan\u00e1csad\u00f3k\u00e9nt j\u00e1rhat el, hogy seg\u00edtsen m\u00e1s eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi szakembereknek a betegek kezel\u00e9s\u00e9ben.<\/dfn><\/li>
  • Sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes tomogr\u00e1fia (CT)<\/span><\/span>Olyan k\u00e9palkot\u00f3 m\u00f3dszer, amely r\u00f6ntgensug\u00e1rz\u00e1st haszn\u00e1l a test keresztmetszeteinek k\u00e9palkot\u00e1s\u00e1hoz. A CT-vizsg\u00e1lat a NET-ek diagnosztiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u00e9s megfigyel\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lt f\u0151 k\u00e9palkot\u00f3 technik\u00e1k egyike.<\/dfn><\/li>
  • Szcintigr\u00e1fia<\/span><\/span>K\u00e9palkot\u00f3 vizsg\u00e1lat, amely k\u00e9tdimenzi\u00f3s k\u00e9peket k\u00e9sz\u00edt a radioaktivit\u00e1s sz\u00f6vetekben val\u00f3 eloszl\u00e1s\u00e1r\u00f3l a r\u00e1di\u00f3farmakon k\u00e9palkot\u00f3 szer bels\u0151 bead\u00e1sa ut\u00e1n. A radioakt\u00edv k\u00e9palkot\u00f3 vizsg\u00e1latok k\u00f6z\u00e9 tartozik az oktreotid szkennel\u00e9s, a csontszcintigr\u00e1fia \u00e9s az MIBG vizsg\u00e1lat.<\/dfn><\/li>
  • Szerotonin<\/span><\/span>A szervezet sz\u00e1mos sz\u00f6vet\u00e9ben megtal\u00e1lhat\u00f3 hormon \u00e9s neurotranszmitter. A gasztrointesztin\u00e1lis NET-ek (GI-NET) t\u00fcneteit a szerotonin t\u00falzott felszabadul\u00e1sa okozhatja.<\/dfn><\/li>
  • Szomatosztatin<\/span><\/span>Egy hormon, amely meg\u00e1ll\u00edtja m\u00e1s hormonok, p\u00e9ld\u00e1ul gasztrin, inzulin \u00e9s glukagon felszabadul\u00e1s\u00e1t. A gasztrointesztin\u00e1lis NET-ek (GI NET) t\u00fcneteit a szomatosztatin anal\u00f3gokkal cs\u00f6kkenthetj\u00fck.<\/dfn><\/li>
  • Szomatosztatin anal\u00f3g<\/span><\/span>Gy\u00f3gyszerek, amelyek a szomatosztatin hormon hat\u00e1s\u00e1t m\u00e1solj\u00e1k vagy ut\u00e1nozz\u00e1k. A szomatosztatin anal\u00f3gok cs\u00f6kkenthetik a NET t\u00fcneteit, mivel megakad\u00e1lyozz\u00e1k a szervezetben a t\u00fal sok hormon el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t. Cs\u00f6kkenthetik a b\u0151rpirul\u00e1st \u00e9s a hasmen\u00e9st \u00e9s seg\u00edthetnek lass\u00edtani a tumor n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t. Injekci\u00f3val adj\u00e1k be.<\/dfn><\/li>
  • Szomatosztatin receptor szcintigr\u00e1fia<\/span><\/span>L\u00e1sd m\u00e9g az oktreotid szkennel\u00e9st is - olyan k\u00e9palkot\u00f3 vizsg\u00e1lat, amelyet a NET-ek megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lnak. A radioakt\u00edv oktreotidot v\u00e9n\u00e1ba fecskendezik, ami a v\u00e9r\u00e1ramba ker\u00fcl. A sug\u00e1rz\u00e1sm\u00e9r\u0151 k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k (gamma kamera) felismeri a radioakt\u00edv oktreotidot \u00e9s k\u00e9peket k\u00e9sz\u00edt, hogy a tumorsejtek hol halmoz\u00f3dnak fel a testben. Szomatosztatin receptor szcintigr\u00e1fi\u00e1nak vagy SRS-nek is nevezik.<\/dfn><\/li>
  • <\/li>

  • t<\/h3><\/li>
  • Tan\u00e1csad\u00f3 szem\u00e9lyzet<\/span><\/span>A tan\u00e1csad\u00f3 szem\u00e9lyzetet arra k\u00e9pezt\u00e9k ki, hogy pszichol\u00f3giai t\u00e1mogat\u00e1st ny\u00fajtson az embereknek \u00e9s csal\u00e1djaiknak \u00e9s seg\u00edtsen nekik besz\u00e9lni probl\u00e9m\u00e1ikr\u00f3l \u00e9s \u00e9rz\u00e9seikr\u0151l.<\/dfn><\/li>
  • T\u00edpus\u00fa neurofibromat\u00f3zis<\/span><\/span>Genetikai mut\u00e1ci\u00f3 okozta betegs\u00e9g, amelyet a b\u0151r sz\u00edn\u00e9nek (pigment\u00e1ci\u00f3) megv\u00e1ltoz\u00e1sa \u00e9s a b\u0151r, agy \u00e9s m\u00e1s testr\u00e9szek idegei ment\u00e9n daganatok n\u00f6veked\u00e9se jellemez. Az 1. t\u00edpus\u00fa neurofibromat\u00f3zisban szenved\u0151knek nagy a kock\u00e1zata a NET-ek kialakul\u00e1s\u00e1ra.<\/dfn><\/li>
  • T\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s (multiplex) endokrin neoplazia<\/span><\/span>R\u00f6vid\u00edtve MEN - olyan ritka, genetikai elv\u00e1ltoz\u00e1s \u00e1ltal okozott \u00e1llapot, amikor a daganatok endokrin mirigyekben, leggyakrabban a mell\u00e9kpajzsmirigyekben, az agyalapi mirigyben \u00e9s a hasny\u00e1lmirigyben alakulnak ki. A MEN 1-es betegeknek nagy a kock\u00e1zata NET-ek kialakul\u00e1s\u00e1ra.<\/dfn><\/li>
  • Transzarteri\u00e1lis kemoemboliz\u00e1ci\u00f3 (TACE)<\/span><\/span>Olyan elj\u00e1r\u00e1s, amelyben a tumor v\u00e9rell\u00e1t\u00e1s\u00e1t blokkolj\u00e1k (emboliz\u00e1l\u00e1ssal) \u00e9s a kemoter\u00e1pia k\u00f6zvetlen\u00fcl a tumorba ker\u00fcl. A TACE-t m\u00e1jr\u00e1k kezel\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lj\u00e1k, \u00e9s kemoemboliz\u00e1ci\u00f3nak vagy m\u00e1j art\u00e9ri\u00e1s emboliz\u00e1ci\u00f3nak (HAE) is nevezik.<\/dfn><\/li>
  • T\u00fcd\u0151 NET-ek<\/span><\/span>A t\u00fcd\u0151 neuroendokrin daganatai - a NET-ek \u00e1ltal okozott t\u00fcd\u0151r\u00e1k ritka form\u00e1ja. A t\u00fcd\u0151 NET-nek k\u00e9t fokozata van (1. \u00e9s 2. fokozat), att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, hogy milyen gyorsan n\u0151nek.<\/dfn><\/li>
  • T\u00fcd\u0151 neuroendokrin tumorok<\/span><\/span>A NET-ek \u00e1ltal okozott t\u00fcd\u0151r\u00e1k ritka form\u00e1i. A t\u00fcd\u0151 NET-nek k\u00e9t fokozata van (1. \u00e9s 2. fokozat), att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, hogy milyen gyorsan n\u0151nek.<\/dfn><\/li>
  • Tumor cs\u00f6kkent\u0151 m\u0171t\u00e9t (debulking)<\/span><\/span>Olyan m\u0171t\u00e9t, amely a lehet\u0151 legt\u00f6bb r\u00e1kos sz\u00f6vet elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l a kemoter\u00e1pia vagy a sug\u00e1rz\u00e1s hat\u00e9konyabb\u00e1 t\u00e9tel\u00e9re. A debulking m\u0171t\u00e9t akkor hajthat\u00f3 v\u00e9gre, ha nem lehet elt\u00e1vol\u00edtani az \u00f6sszes daganatot, p\u00e9ld\u00e1ul olyan esetben, ha ez s\u00falyos szervk\u00e1rosod\u00e1st okozna.<\/dfn><\/li>
  • <\/li>

  • u<\/h3><\/li>
  • Ultrahang<\/span><\/span>Olyan elj\u00e1r\u00e1s, amely nagy energi\u00e1j\u00fa hanghull\u00e1mokat (ultrahangot) haszn\u00e1l a testen bel\u00fcli sz\u00f6vetek \u00e9s szervek \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ra. Az ultrahang vizsg\u00e1lat a NET diagnosztiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u00e9s megfigyel\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lt f\u0151 k\u00e9palkot\u00f3 technik\u00e1k egyike. Az ultrahangot szonogr\u00e1fi\u00e1nak is nevezik.<\/dfn><\/li>
  • Ultrahang- szonogr\u00e1fia<\/span><\/span>Olyan elj\u00e1r\u00e1s, amely nagy energi\u00e1j\u00fa hanghull\u00e1mokat (ultrahangot) haszn\u00e1l a testen bel\u00fcli sz\u00f6vetek \u00e9s szervek \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ra. Az ultrahang vizsg\u00e1lat a NET-ek diagnosztiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u00e9s megfigyel\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lt f\u0151 k\u00e9palkot\u00f3 technik\u00e1k egyike. Az ultrahangot szonogr\u00e1fi\u00e1nak is nevezik.<\/dfn><\/li>
  • Ultrahang vizsg\u00e1lat<\/span><\/span>Olyan elj\u00e1r\u00e1s, amely nagy energi\u00e1j\u00fa hanghull\u00e1mokat (ultrahangot) haszn\u00e1l a testen bel\u00fcli sz\u00f6vetek \u00e9s szervek \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ra. Az ultrahang vizsg\u00e1lat a NET diagnosztiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u00e9s megfigyel\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lt f\u0151 k\u00e9palkot\u00f3 technik\u00e1k egyike. Az ultrahangot szonogr\u00e1fi\u00e1nak is nevezik.<\/dfn><\/li>
  • <\/li>

  • v<\/h3><\/li>
  • Vazo-intesztin\u00e1lis peptid (VIP)<\/span><\/span>Egy ritka hormon a hasny\u00e1lmirigyben, a b\u00e9lben \u00e9s a k\u00f6zponti idegrendszerben. Vasoakt\u00edv b\u00e9lpolipeptid vagy VIP n\u00e9ven is ismert. Ez a hormon serkenti az inzulin \u00e9s a glukagon felszabadul\u00e1s\u00e1t. A vazo-intesztin\u00e1lis peptid szintje m\u00e9rhet\u0151 a v\u00e9rben egyes NET-ek eset\u00e9ben.<\/dfn><\/li>
  • V\u00e9konyb\u00e9l kapszula endoszk\u00f3pia<\/span><\/span>A gasztrointesztin\u00e1lis (em\u00e9szt\u0151) rendszer k\u00e9peinek r\u00f6gz\u00edt\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l\u00f3 m\u00f3dszer. Egy kis kapszula lenyel\u00e9se, melynek m\u00e9rete \u00e9s alakja egy tablett\u00e1\u00e9. A kapszula egy nagyon kis videokamer\u00e1t tartalmaz, amely a b\u00e9l belsej\u00e9b\u0151l k\u00e9peket k\u00e9sz\u00edt.<\/dfn><\/li>
  • Von Hippel-Lindau-szindr\u00f3ma (VHL)<\/span><\/span>Genetikai mut\u00e1ci\u00f3 okozta betegs\u00e9g, amely a v\u00e9rerek rendellenes n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t okozza. A von Hippel-Lindau-szindr\u00f3m\u00e1ban (VHL) szenved\u0151 emberekben nagy a kock\u00e1zata a NET kialakul\u00e1s\u00e1nak.<\/dfn><\/li>
  • <\/li>

  • y<\/h3><\/li>
  • Yttrium-90 (Y-90)<\/span><\/span>Olyan anyag, amely sug\u00e1rz\u00e1st bocs\u00e1t ki (radionuklid) \u00e9s az egyik leggyakrabban haszn\u00e1lt radionuklid a peptid receptor radionuklid ter\u00e1pi\u00e1ban (PRRT) a NET-ok kezel\u00e9s\u00e9ben.<\/dfn><\/li><\/ul><\/div>
    <\/div><\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":7,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-glossary.php","meta":{"_acf_changed":false,"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"footnotes":""},"class_list":["post-1181","page","type-page","status-publish","hentry"],"yoast_head":"\nszojegyzek<\/title>\n<meta name=\"description\" content=\"szojegyzek\" \/>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/www.livingwithnets.com\/hu\/szojegyzek\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"szojegyzek\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"szojegyzek\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/www.livingwithnets.com\/hu\/szojegyzek\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Living with NETS\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2021-07-20T15:50:47+00:00\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/www.livingwithnets.com\/hu\/szojegyzek\/\",\"url\":\"https:\/\/www.livingwithnets.com\/hu\/szojegyzek\/\",\"name\":\"szojegyzek\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/www.livingwithnets.com\/hu\/#website\"},\"datePublished\":\"2016-08-22T12:15:08+00:00\",\"dateModified\":\"2021-07-20T15:50:47+00:00\",\"description\":\"szojegyzek\",\"breadcrumb\":{\"@id\":\"https:\/\/www.livingwithnets.com\/hu\/szojegyzek\/#breadcrumb\"},\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/www.livingwithnets.com\/hu\/szojegyzek\/\"]}]},{\"@type\":\"BreadcrumbList\",\"@id\":\"https:\/\/www.livingwithnets.com\/hu\/szojegyzek\/#breadcrumb\",\"itemListElement\":[{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":1,\"name\":\"Home\",\"item\":\"https:\/\/www.livingwithnets.com\/hu\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":2,\"name\":\"Glossary\"}]},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/www.livingwithnets.com\/hu\/#website\",\"url\":\"https:\/\/www.livingwithnets.com\/hu\/\",\"name\":\"Living with NETS\",\"description\":\"Living with NETs - the home of neuroendocrine tumour information and support\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\/\/www.livingwithnets.com\/hu\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":{\"@type\":\"PropertyValueSpecification\",\"valueRequired\":true,\"valueName\":\"search_term_string\"}}],\"inLanguage\":\"hu\"}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"szojegyzek","description":"szojegyzek","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/www.livingwithnets.com\/hu\/szojegyzek\/","og_locale":"hu_HU","og_type":"article","og_title":"szojegyzek","og_description":"szojegyzek","og_url":"https:\/\/www.livingwithnets.com\/hu\/szojegyzek\/","og_site_name":"Living with NETS","article_modified_time":"2021-07-20T15:50:47+00:00","twitter_card":"summary_large_image","schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"WebPage","@id":"https:\/\/www.livingwithnets.com\/hu\/szojegyzek\/","url":"https:\/\/www.livingwithnets.com\/hu\/szojegyzek\/","name":"szojegyzek","isPartOf":{"@id":"https:\/\/www.livingwithnets.com\/hu\/#website"},"datePublished":"2016-08-22T12:15:08+00:00","dateModified":"2021-07-20T15:50:47+00:00","description":"szojegyzek","breadcrumb":{"@id":"https:\/\/www.livingwithnets.com\/hu\/szojegyzek\/#breadcrumb"},"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/www.livingwithnets.com\/hu\/szojegyzek\/"]}]},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"https:\/\/www.livingwithnets.com\/hu\/szojegyzek\/#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Home","item":"https:\/\/www.livingwithnets.com\/hu\/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"Glossary"}]},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/www.livingwithnets.com\/hu\/#website","url":"https:\/\/www.livingwithnets.com\/hu\/","name":"Living with NETS","description":"Living with NETs - the home of neuroendocrine tumour information and support","potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/www.livingwithnets.com\/hu\/?s={search_term_string}"},"query-input":{"@type":"PropertyValueSpecification","valueRequired":true,"valueName":"search_term_string"}}],"inLanguage":"hu"}]}},"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.livingwithnets.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1181","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.livingwithnets.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.livingwithnets.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.livingwithnets.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.livingwithnets.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1181"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/www.livingwithnets.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1181\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4597,"href":"https:\/\/www.livingwithnets.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1181\/revisions\/4597"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.livingwithnets.com\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1181"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}